• Tekintsd meg Partner Oldalainkat is:
  • DandLine.hu
  • Remek Áron
  • Vegyiáru Remek Áron
  • Állati Haverok
  • Sport Haverok
  • Feladványok.hu
  • Vigyoristák.hu
  • Bölcseletek.hu
  • HáziTipp
  • Tervezz.hu
  • Kékfény.net
  • Csofém SE
Értékelés:
(0 szavazat)

Johannes Kepler

Beküldő/szerző:  2013. szeptember 15., vasárnap 00:00
Kategória: Fontos személyek
Johannes Kepler Johannes Kepler

Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus, csillagász és optikus volt, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amelyeket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Ifjúkora

Johannes Kepler 1571. december 27-én született Weil der Stadtban a német szabad birodalmi városban (kb. szabad királyi város). Anyja keltette fel az érdeklődését a csillagászat iránt: megmutatta neki az 1577-es üstököst és az 1580-as holdfogyatkozást. Alapfokú tanulmányai után 12 évesen beiratkozott az adelbergi iskolába. Ott olyan kitűnő eredményeket ért el, hogy átmehetett Maulbronnba egy magasabb szintű iskolába. Ez után 1591-ben teológiát kezdett el tanulni Tübingenben. Itt az egyetemen hallott először Kopernikusz csillagászati világképéről. Kepler eredetileg protestáns lelkész szeretett volna lenni, de – mivel ismert volt matematikai tehetsége – a Grazi Egyetemre meghívták matematikát és csillagászatot tanítani 1594 áprilisában (23 éves volt ekkor). Érdekes magyar vonatkozás, hogy 1598-tól ott, a Grazi Egyetemen tanított Pázmány Péter is.

Munkássága

Az 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicum-ban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. Ebben a művében jelenik meg az a gondolat, hogy a bolygókat egy a Napból kiáradó erő tartja pályájukon. Ezt azzal indokolta, hogy ez az erő a Naptól távolabb gyengébb, ezért mennek lassabban a távoli bolygók. Ez az első eset, hogy valaki a bolygók mozgását valamilyen fizikai hatással próbálta magyarázni.

1597 áprilisában vette feleségül Barbara Mühlecket (máshol Barbara Müller von Mühlegg, apja vízimalom molnára volt, aki később lovag lett, innen a von Mühlegg). Kepler 1600-ban lett Tycho Brahenak, II. Rudolf császár udvari csillagászának segédje. A közös munkájuk Prágában bonyolultan alakult. Mindketten tudták, hogy a különböző adottságaik kiegészítik egymást. Brahe nagyon kitűnő megfigyelő volt, megfigyeléseiben a légkör fénytörését is korrigálta, matematikai képességei viszont elég korlátozottak voltak. A kitűnő matematikus Kepler pedig rövidlátása miatt alig tudott pontos megfigyeléseket tenni. Brahe az ifjú matematikatehetséggel szerette volna világképét kidolgozni, melyben a Nap a Föld körül kering, és a Nap körül a bolygók.

1601-ben Brahe halála után Kepler lett az udvari matematikus és csillagász. Ebben az időszakban jó barátságba került a magyar származású Jeszenszky Jánossal, aki a császár orvosa volt.

1604-ben megfigyelte a fényes szupernóvát, és a megfigyeléseit a De Stella nova in pede Serpentarii ("A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról") című könyvében jelentette meg.

Kepler felhasználva Brahe – Brahe rokonaitól nehezen megszerzett – adatait kimutatta, hogy a Mars pályája nem kör, hanem ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap (Kepler első törvénye). Megfigyelte azt is, hogy a bolygók a Naphoz közelebb járva gyorsabban mozognak, mint távol. Levezette a megfigyelésekből, hogy azonos idők alatt azonos területet súrol a bolygók vezérsugara (második törvény). A két törvényt az 1609-ben megjelenő Astronomia Nova („Új csillagászat”) című művében közölte. Munkája során felhasználta a pergai Apollóniosz kúpszeletekről írt geometriai művét.

Kepler egyik legjelentősebb munkája a Dioptrice („Optika”) volt, melyben az egész optikát tudományos szintre emelte. 1611-ben megjelent művében az általa feltalált Kepler-távcső csak mellékes dolognak tűnik a fénytöréssel és az optikai leképezéssel kapcsolatos eredményeihez képest. Leírta a szem működését is. Tárgyalta a látáshibákat, valamint megmagyarázta a szemüveglencsék működését.

Kepler felesége 1611-ben meghalt, két gyermeket hagyva maga után. Miután 1612 januárjában II. Rudolf meghalt, Kepler Linzben talált matematikusi állást.

A megfigyelési adatok – elsősorban a Mars pályaadatainak – kitartó tanulmányozásával 1618. május 15-én összefüggést talált a bolygók keringési ideje és a Naptól való távolságuk között, amelyet ma Kepler harmadik törvényének nevezünk: a bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelye) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, azaz az a3 / T2 hányados minden naprendszerbéli bolygó esetén ugyanakkora. Ezt a törvényt az 1619-ben írt Harmonices Mundi ("A világ harmóniája") című művében közölte.

Például a Jupiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe (5,2-ször 5,2-ször 5,2) szintén majdnem 140.

1620 augusztusában Katherinét, Kepler anyját Leonbergben boszorkánysággal vádolták, 14 hónapra bebörtönözték. Abban, hogy 1621 októberében elengedték, nagy szerepe volt Kepler közbenjárásának és Kepler hírnevének. Anyja a következő évben meghalt.

Élete vége felé 1627-ben adta ki Kepler Tabulae Rudolfinae-t („Rudolf-féle táblázatok”-at), élete utolsó nagy művét. Kiértékelte Tycho Brahe megfigyeléseit és az addigi legpontosabb bolygópálya-leírásokat adta meg. Ez a bolygótáblázat szolgált később alapul Kepler törvényei mellett Isaac Newton számára, hogy megalkossa a gravitációs és mozgástörvényeit. De már 1631-ben Gassendi ezen táblázatok alapján figyelte meg a Merkúr átvonulását.

Mivel éveken keresztül nem kapott fizetést, ezért 1628-ban felkereste Albrecht von Wallensteint, aki asztrológusként alkalmazta. 1630. november 15-én 59 éves korában Kepler lázban, nyomorúságos körülmények között halt meg Regensburgban, ahol jeltelen sírba temették.

Kepler emléke a művészetben, tudományos és műszaki alkotásokban

  • Legismertebb magyar vonatkozása Kepler hatásának Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának két prágai színe, melyek közrefogják a párizsi színt. Német, cseh és angol nyelvű filmek is készültek róla.
  • Kráter őrzi emlékét a Holdon és a Marson.
  • A 1134 Kepler kisbolygót róla nevezték el.
  • A NASA 2009-ben fölbocsátott Kepler-űrszondája egy űrtávcső, melynek segítségével exobolygókat kutatnak majd.
  • Hindemith: A világok harmóniája című operájának Kepler a főszereplője.
  • Carl Sagan: Cosmos című 13 részes TV-film sorozatában a 3. epizód főszereplője Kepler. (Ennek az egy órás filmnek is A világok harmóniája a címe.)

Kepler írott művei

  • Mysterium cosmographicum (A Kozmosz szent titka) (1596)
  • Astronomiae Pars Optica (A csillagászat optikai része) (1604)
  • De Stella nova in pede Serpentarii (Új csillag a Kígyótartó lábánál) (1604)
  • Astronomia nova (Új csillagászat) (1609)
  • Tertius Interveniens (1610)
  • Dissertatio cum Nuncio Sidereo (Beszélgetések a csillaghirnökkel) (1610)
  • Dioptrice (Dioptria) (1611)
  • De nive sexangula (A hatszögletű hópehelyről) (1611)
  • De vero Anno, quo aeternus Dei Filius humanam naturam in Utero benedictae Virginis Mariae assumpsit (1613)
  • Eclogae Chronicae (Krónika fejezetek) (1615)
  • Nova stereometria doliorum vinariorum (A boroshordók új térfogatméréséről) (1615)
  • Epitome astronomiae Copernicanae (Kivonat a kopernikuszi csillagászatról) (három részben 1618–1621 között)
  • Harmonice Mundi (Világok harmóniája) (1619)
  • Mysterium cosmographicum (A Kozmosz szent titkai) Második kiadása (1621)
  • Tabulae Rudolphinae (Rudolf-táblázatok) (1627)
  • Somnium (Az álom) (1634)

(Forrás: A fenti leírás a Wikipédia Johannes Kepler szócikkéből származik, CC-BY-SA licenc alatt, a készítők listáját lásd itt.)

Megjelent: 407 alkalommal

Kapcsolódó elemek

  • Piri reisz

    Piri reisz (teljes nevén Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed) (körülbelül 1465 – 1554 vagy 1555) egy oszmán török tengernagy (= reisz) és térképész volt, aki valamikor 1465 és 1470 között született Gallipoliban az égei-tenger törökországi partvidékén. Az Újvilágot is ábrázoló világtérképet szerkesztett. Erről a térképről csak az Atlanti-óceánt ábrázoló rész maradt fenn. Piri reisz térképe csak 1929-ben, a szultáni palota, a Topkapi Szeráj restaurálása közben került elő.

  • Louis Braille

    Louis Braille (lwi bʁɑj) (Franciaország, Párizs, 1809. január 4. – 1852. január 6.) maga is vak pedagógus, feltaláló, a vakírás, azaz a róla elnevezett Braille-írás létrehozója. Az egész világon elterjedt rendszer, a vak és vizuálisan gyengén látó emberek által használt, támogatott olvasás és írás. A Braille-írást, a domborítottan kialakított jeleket az ujjhegyekkel tapogatja le használója. A rendszert szinte minden nyelvre továbbfejlesztették. Munkahelye a párizsi Vakok Intézete.

  • Dennis MacAlistair Ritchie

    Dennis MacAlistair Ritchie (Bronxville, New York állam, 1941. szeptember 9. – Berkeley Heights, New Jersey, 2011. október 12.[1]) amerikai számítógéptudós. Legismertebb a C programozási nyelv kifejlesztéséről és a Unix kifejlesztésében is komoly érdemei voltak.

  • Christopher Polhem

    Christopher Polhem (Visby, 1661. december 18. – Stockholm, 1751. augusztus 30.), svéd gépészmérnök, feltaláló, „a svéd mechanika atyja”. Magyarországon rendszeresen „magyar származású”ként említik.

  • Fritz Haber

    Fritz Haber (Wrocław, 1868. december 9. - Bázel, 1934. január 29.) Nobel-díjas kémikus, az alkalmazott kémiában való munkálkodása jelentősen befolyásolta a világ történelmét. A „vegyiháború atyjaként” is szokták emlegetni. Sziléziai zsidó családból származott; édesapjának kereskedése volt, édesanyja születése után három héttel meghalt.

Tovább a kategóriában: « Piri reisz
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Kiegészítő információk